A közös eredet, a közös múlt s a közös öntudat az az erő, amely egy népcsoport egyedeit nemzetté kalapálja egybe. Sőt, az egyetlen, legjobb és legbiztosabb eszköz egy nemzeti egyediségét elvesztőben levő nép nemzeti öntudatának erősítésére és visszaállítására az, ha elmeséljük történetét, emlékezetbe idézzük őseit, megénekeljük nagy tetteit.

 

A fő összetartó erő tehát a közös eredet, a közös múlt és a közös öntudat, tehát az előbbiek közös, társadalmi ismerete. Különösen olyan helyzetekben, amikor még vagy már nem a nemzeti öntudat erősítésére van szükség, nem az van napirenden, hanem egyelőre csak romjainak a megmentése, majd a visszaállítása. Tehát nem restaurálásra van szükség, hanem újjáépítésre. Kezdhető akár azzal, hogy elmeséljük a magyar népnek elődei igaz történetét, emlékezetbe idézzük őseit, megénekeljük nagy tetteit.

 

Egy új magyar ideológia tehát roppant egyszerű dolog: a saját nemzeti hagyományainkat következetesen számon tartó, megőrző, emlegető és folytató nemzeti gondolkozásunk helyreállítása és megerősítése. Egy erre építő új nemzeti stratégia alapozásaként.1

 

A FORRÁSHÁZ a megtisztulás és gyógyulás helye, az éltető víz a születés és újjászületés eleme. Őseink hagyománya olyan tiszta forrás, amelyből a jelen és a jövő nemzedékei merítik életüket. A források őrzése és tisztán tartása a hagyományőrzők feladata. A Szabolcson működő hagyományőrző, kulturális és közművelődési bázis a nemzet szellemi, lelki és testi megújulását kívánja szolgálni.

 

Miért Szent László?

 

A turáni magyar nemzeteszme Szent Lászlóban lett kereszténnyé és szentté. Népünkhöz – legendáink, szakrális falképeink, szokásaink tanúsága szerint – Szent Lászlóval szólt magyarul az „új” Isten. Szent László az, aki a csodaszarvast (Isten küldöttét) a „pogány” magyarság „fényes állatát” angyalnak nevezi: „Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala!” Nem tünteti el, átváltoztatja csupán!

 

Szent László, 1092. május 20.-án Szent Zsinatot és Törvényhozó Országgyűlést tartott Szabolcson. Itt tiltotta meg a források „pogány szokás szerinti” tiszteletét. Ellentmondásosnak tűnhet, hogy éppen Ő lesz az, akinek legendájából a magyarság szent forrásainak tisztelete táplálkozik.

 

Mi történt itt valójában? A kiüresedett régi formákat, a bálványimádássá merevedett szakrális gyakorlatot, új tartalommal töltötte meg. Nem pusztította el a forrásokat, hanem megtisztította és újra megnyitotta azokat. Szent László maga is népe gyógyító forrásává lett. Tökéletes példakép és ERŐ-FORRÁS!

 

1Makkay János: Új magyar ideológia. Budapest, 2008. A szerző kiadása

 

 

SZOLGÁLTATÁSOK:

 

Előzetes bejelentkezés alapján vállaljuk a Szabolcsra érkező csoportok fogadását.

 

Országos szintű hagyományőrző rendezvények, fesztiválok megszervezését és lebonyolítását.

 

Kérje részletes programismertetőnket

 

www.szentlaszloforrashaz.com/kapcsolat/