SOCIETAS  LANCEA  REGIS

 

A Magyar Szent Királylándzsa szimbolikájához

 

A lándzsa ősi hatalmi jelkép, az ég és a föld között közvetítő, összekötő kapocs. A világ tengelye, az isteni akarat kifejeződéseként felénk vetülő Mennyei Fénysugár. Az örök állandóságot képviseli a változó térben, és a múlandó időben. Ez a fénysugár, amely az égi, változatlan elemet képezi az emberben, és amely állandó irányt mutatva számára vezetőről gondoskodik. A lándzsa jelzi a király mint fővezér harci álláspontját a csatában, és az ég felé meredve mennyei áldásról biztosítja a harcoló sereget.

 

Szent Pál eképpen fegyverezi fel a hit harcosait: Az apostoli buzgalom saruját húzza a lábukra, testüket a tisztaság erényének páncéljába bujtatja, az igazsággal övezi derekuk, és az örök üdvösség reményében helyezi fejükre a sisakot. Bal kezükbe a hit pajzsát nyújtja védelmezésül, jobb kezükbe a kardot, mely nem más, mint Isten szava! Az angyalok kovácsolják ezeket a fegyvereket, de a harcot az embereknek kell megvívniuk. Egymással, önmagukkal…

 

Ha a hitbéli szándék elhomályosul, elkopik az apostolok saruja, és a harcos mezítelen lábbal kell hogy bukdácsoljon a csatatéren. Ha hamisságba keveredik, leesik derekáról az igazságosság öve, és porba hull az isteni kard. Bemocskolva, a tiszta erény páncélja sem védi a testet többé, az üdvösségről lemondva óvó sisakja is lekerül a fejről. De a pajzsa sem óvja már a hitetlent, a reája zúduló csapások elől.

 

Mi a teendő ebben a vert helyzetben? Elfutni? De hová? A királyt, a zászlót, a szent lándzsa által kijelölt magaslatot kell megkeresni a zűrzavarban, az állandót, mert ez az egyetlen viszonyítási pont, ahonnan újra csatarendbe fejlődhetünk. Idővel a szent lándzsát kezében tartó király személye is változik, a lándzsa rúdjára vont zászló is változik, a harcok színtere is változik, de a szent királylándzsa szerepe és csúcsának iránya – soha!

 

Ez állandó, a földből az égre vezet! Mert a Menny Sugarának a kifejeződése! Ami nem más, mint: az ISTEN akarata! Amelyet mindenkor meg kell tartanunk!

 

Legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is.  Amen.

 

A lándzsaférfiak

 

A lándzsa a királyé, mert a király Isten földi helytartója. A királylándzsa őrzésének joga csak a választottak testületét illeti meg. Ők a lándzsaférfiak. Olyan emberek, akik önmagukban hordozzák mindazt a képességet, amit a szent királylándzsa megtestesít. Akik a tömeg fölé magasodva maguk is állandó igazodási pontként szolgálnak mások számára, példás tetteikkel élen járva irányt mutatnak az igazságért folytatott küzdelemben. Akik az állandó értékek őrzői és képviselői a világban, a változások sodrától függetlenül. A világ isteni rendjének őrei, akik a szent lándzsát megtartva, helyes irányban tartják életünket.

 

A lándzsának mindenkor egyenesen kell állnia, égre meredő aranyheggyel. Ahol a földet érinti, rezgésbe hozza környezetét. Egyetlen legitim irányt megszabva, egyetlen rendezőelv mentén haladva. Az isteni akarat itt nem találhat mentséget, nem tűrhet ellentmondást, és mindenkor a mennyek irányába rendezi át a világot. Pontosabban helyére állítja, és restaurálja annak eredeti mértékrendjét.

 

A lándzsaférfinak tartania kell a lándzsát, tartani az égi irányt, mennél nagyobb a földindulás, annál erőteljesebben. Márpedig mindig ott a leghevesebb a támadás, ahol ő áll. Minden hordalék az epicentrumba sűrűsödik vagy oda tart, mert már nem tudja magát kivonni a közép vonzásából. De ezek nem azért közelednek, hogy az isteni akaratnak engedelmeskedve, a rendben egyesüljenek, hanem hogy feldúlják és elpusztítsák azt, és újra széjjelszóródhassanak a kaotikus törvénytelenségben.

 

A lándzsa viszályt kelt, békétlenséget szül. Mennél nagyobb az elhajlás a „függőlegestől”, annál nagyobb a háborúság, annál hevesebbek az általa kiváltott ellen reakciók. De a szent lándzsa nem közönséges fegyver, ezért sem szúrásra, sem vágásra nem használható. Akinek a kezében van, annak csak egy dolga van: biztosan megállani, és égre meredő csúcsával, egyenesen megtartani!

 

A lándzsaférfi ezért a harcban védtelen, és ha kivágják a lándzsa alól, akkor egy másik lándzsaférfinak kell az elesett helyét elfoglalnia. Milyen különös… Ez az a pont, ahová a támadók minden erejükkel igyekeznek, és ez az a pont, ahol a lándzsát tartó személye a legkiszolgáltatottabb. Minden védelme az öltözéke: a hit apostolainak saruja, a tisztaság erényének páncélja, az igazság deréköve, és az örök üdvösség sisakja.

 

Ez a lándzsaférfiak vitézi küldetése.

Isten áldását kérjük szent szolgálatukra!

 

Írta: Nagy Géza alapító ( Societas Lancea Regis ) – Szabolcs, 2009-08-12